2011. július 31., vasárnap

Terápia kezdőknek

Terápia kezdőknek (dráma)

Anonymus: - Hölgyeim és Uraim, ismét eljött egy újabb hét. Látom, a csoport eléggé megnövekedett a múltkori összejövetel óta, úgyhogy engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Anonymus vagyok, a csoport terapeutája. Most pedig megnyitnám az Anonim bloggerek kontra Negatív véleményt kapott írók mai gyűlését. Ki akarja kezdeni? Mondjuk valaki az újat közül?

Glassgowina: - Majd én. Glassgowina vagyok, az Üveges Szemmel blog írója.

Csoport: - Üdvözlünk, Glassgowina.

Glassgowina: - A Ghosty Sailing című könyvről írtam negatív véleményt a blogomra, amit Amanda de'Lissima írt. Kiemeltem, hogy milyen a karakterábrázolása, hogy marionettnek nézte a szereplőit, továbbá, hogy a stílusa felér egy 10 éves gyerekével a sok szóismétlés, és az értelmetlen szószerkezetek miatt.

Anonymus: - Csatlakozott hozzánk Amanda is. Van valami ellenvéleményed?

Amanda de'Lissima: - Igen. Azt elismerem, hogy előfordult a szóismétlés esete, de nem értem, miért lennének már marionettek a szereplőim?

Glassgowina: - Mert nincsenek kidolgozva a karakterek, mindegyik pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, sablonosak, unalmasak, és nem térnek el egymástól.

Amanda de'Lissima: - Unalmasak? Sablonosak? Akkora szavakat használsz. Nem értem, miért kell leszólnod őket. Az emberek ilyenek.

Glassgowina: - Unalmasak, mindegyiknek mindig ugyanaz tetszik, és ugyanaz nem? Te első könyves írópalánta vagy, inkább tanulnod kellene ebből, hogy legközelebb figyelj a karakterábrázolásra, és kész.

Amanda de'Lissima: Te felfuvalkodott blogger, nem vagy hivatásos kritikus!

Anonymus: - Hölgyeim, kérem, húzzák vissza a karmaikat! Inkább hallgassunk meg más párokat. Ki a következő?

Daniella Torress: - Nekem a bloggeremhez lenne kérdésem, aki az első könyvemről negatívat írt. Tudják, a napokban jelent meg a könyvem, és azt mondták, biztos bestseller leszek, meg nagyon tehetséges vagyok, de a Critics of Baaaaad Books szerkesztője szerint a könyvem a blogjukra való, olyan silány.

BB: - Én szerkesztem az említett blogot. Igen, valóban úgy gondoltam, hogy a blogra való, mert nem életszerűek a jelenetek, a tárgyak folyton helyet változtatnak, pedig azok csak TÁRGYAK, és ez annyira alapvető baki, amit muszáj volt oldalanként minimum ötször eljátszanod, hogy jó legyen a lelki világodnak. A másik dolog, azok az erőltetett, fennköltnek beállított mondataid, amiknek szerintem te sem értetted sokszor a lényegét.

Daniella Torress: - Tessék? Tárgymozgás? Nem, ilyen nem is rémlik.

BB: - Van egy jelenet a könyvedben, mikor írod, hogy a főhősnő az oszlopig hátrált, aztán jött egy párbeszéd, majd még tovább hátrált. Akkor az oszlop hova tűnt? Félrelépett a csaj mögül? Vagy ott van az az ominózus táskajelenet, mikor a lány "vállára kapta a táskáját", majd a következő pillanatban a fiú igazította meg ugyanazt a táskát a saját vállán. A táskák manapság teleportálnak?

Daniella Torress: - Az nem ugyanaz a táska volt!

BB: - Akkor a főhősnőd táskája hova tűnt el? Elveszett az éterben, vagy jött egy feketelyuk?

Daniella Torress: - Mi az, hogy erőltetetten fennköltek a mondataim? Csak azért, mert nem szeretem a tőmondatokat, miért lenne már erőltetetten fennkölt?

BB: - Olyan kifejezéseket használsz, amik nem olyan értelműek, mint amilyennek szánod, néhol pedig szótár kell, hogy a sok idegen szót az ember meg tudja fejteni. Azt hiszed, ha felcsapod az "Idegen szavak szótárát" és abból egy rakat kifejezést beleraksz, az majd növeli a színvonalat?

Daniella Torress: - Nem hiszem, hogy növeli a színvonalat, és nem csaptam fel semmilyen szótárt! Tudod, a történetem egy úrias lánykáról szól, ha nem tűnt volna fel, akinek művelt a családja, és megkívánják a fennkölt stílt.

Anonymus: - Daniella, kérem, ne sírjon, ez is csak egy vélemény a sokból.

Daniella Torress: - Anonymus, ha maga adna ki könyvet, nem sírna, ha ilyen véleményt kapna?

Anonymus: - Nem hiszem, hogy valaha is kiadnák könyvemet. Viszont ez is csak egy vélemény, csak éppen nem pozitív, hanem negatív. Ki akarja folytatni?


Gill Garrett: - Nekem csak egy kérdésem lenne, és nem csak ahhoz az íróhoz, akivel a terápiára jöttem, hanem mindegyikőjükhöz. Miért nem rendezik le a negatív véleményt azzal, hogy "Köszönöm" ahelyett, hogy mindenféle mentegetőzéssel jönnek? Fogadják el, hogy leírják ÖNMAGUKAT, mint embert azzal, hogy háborognak a blogokon, a fórumokon, és a portálokon, mikor tűzzel-vassal védik a művüket. Szerintem, ha a könyv jó, majd egy másik vélemény beigazolja, hogy aki a negatív kritikát írta, tévedett.

Bloggerek: - Így van, igaza van!

Helena Whitehorse: - Megvédeném az írókat, és a becsületüket. Attól, hogy csípős megjegyzést tesztek ti, bloggerek a munkáinkra, nekünk jobban kellene éreznünk magunkat? Úgy értem, életünk munkáit, amin dolgozunk akár évekig is, ti egyetlen "tollvonással" leírjátok, leszóljátok, kritizáljátok. Nektek hasonló esetben hogy esne?

Máj-köll non Vese: - Én már évek óta vezetek blogot, kaptam rá hideget és meleget, mégse sír a szám, ha leszólják a munkámat, és nem is állok neki védeni, mert tudom, hogy vannak hasonló ízlésű tagok, akik majd ugyanúgy fognak vélekedni, mint én, a többi nem számít. Ráadásul mi a könyveket bíráljuk, nem az írót, mégis a bloggereknél a blog íróját minősítik azzal, hogy "milyen szemét" vagy "milyen gonosz, rosszmájú". Egyébként arra nem gondoltok, Írók, hogy nekünk legalább akkora szenvedést okoz, hogy a sok év alatt összehordott hülyeségeitekkel kínoztok minket? Elvégre pár hónap alatt is össze lehet dobni valamit, amitől máj kell, nem vese, mert annyira károsít, egy év alatt pedig ezt bőven meg lehet többszörözni...

Helena Whitehorse: - Ez aljas rágalom! Ti vagytok annyira agyilag csököttek, hogy nem értitek, meg, mi mit akarunk és...

Anonymus: - Kérem, Hölgyeim, Uraim, ne dobálózzanak papírral és tollal! Írók, Bloggerek! Állj, állj!!!

Hogy lesz-e terápia legközelebb? Hogy Anonymusnak sikerül a kibékíteni az ellenlábasokat? Mivel Anonymust szíven szúrták ezalkalommal, ez már valószínű, hogy nem fog teljesülni...